Levélben fordult Martonyi János magyar külügyminiszter örmény kollégájához, Eduard Nalbandianhoz, azt hangsúlyozva, hogy Ramil Sahib Safarov átadása Azerbajdzsánnak nem Örményország ellen irányult, és semmiképpen sem tekinthető az örmény nép megsértésének.

A levélben, amelyet a Külügyminisztérium pénteken juttatott el az MTI-hez, a magyar diplomácia vezetője azt írta: az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt átadása hazájának büntetése hátralévő idejének letöltése érdekében, megfelelt az érvényes nemzetközi jogi normáknak és összhangban állt a Magyarország által hasonló esetekben általánosan követett gyakorlattal.
"Olyan kétoldalú, tisztán jogi természetű ügyről van szó, amely nem Örményország ellen irányult, és semmiképpen sem tekinthető az örmény nép megsértésének." Magyarország helyteleníti az azerbajdzsáni eljárást, amelynek visszatérően hangot is adott - áll a levélben.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Az örmény törvényhozás szerdai ülésén fogadott el nyilatkozatot arról, hogy felfüggeszti kapcsolatait a magyar Országgyűléssel.
Martonyi János a levélben hangsúlyozza azt is: sajnálattal értesült a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről, amely szerinte a magyar közvéleményt is meglepte, "mert népeinket hagyományos, évszázadokra visszatekintő baráti szálak fűzik össze".
A magyar külügyminiszter emlékeztet rá, hogy Magyarország a középkor óta kínált menedéket örmény letelepülőknek, akik gyakran a magyar nemzet megbecsült és nagy tiszteletnek örvendő tagjává váltak. "Elegendő csupán az aradi vértanúk emlékét felidézni, akik között többen örmény gyökerekkel büszkélkedhettek" - írja Martonyi János.
Hozzáteszi: az elmúlt néhány évben a Magyarország és az Örmény Köztársaság közötti kapcsolatok "örömteli erősödésnek" indultak. 2009 novemberében Szerzs Szarkiszján elnök tett történelmi jelentőségű látogatást Budapesten, amelynek során a két ország egyezményes kapcsolatai is szélesedtek. 2011 májusában pedig a Magyar Országgyűlés elnöke járt Jerevánban, és "nagy várakozással tekintettünk az Örmény Nemzetgyűlés elnökének ez év szeptemberében tervezett látogatása elé." (Az örmény parlament elnöke augusztus 31-én - Safarov átadásának napján - lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását, elhárítva magyar hivatali kollégája meghívását.)
Éppen ezért Martonyi János szerint Örményország részéről a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése "olyan súlyos és beláthatatlan következményekkel járó döntés", ami meggyőződése szerint nem szolgálja az Örmény Köztársaság és az örmény nép érdekeit.
Hozzátette azt is: a térség egyetlen országának sem érdeke, hogy a feszültség kiéleződjön a Dél-Kaukázusban, Magyarország pedig támogatja az EBESZ Minszki Csoportjának társelnökeit, hogy a "madridi alapelvek" alapján kialakuljanak a hegyi-karabahi kérdés tárgyalásos megoldásának keretei.
Végül Martonyi János biztosítja örmény kollégáját, hogy Magyarország változatlanul érdekelt a két ország kapcsolatainak fejlesztésében és meggyőződése, hogy "országaink boldogulását a legjobban az szolgálná, ha a magyar és az örmény népet immár ezer éve összekötő keresztény értékek alapján, közösen keresnénk azt az utat, amely visszavezet a Magyarország és az Örmény Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez."