A magyar gazdaság ugyan nem tud kitörni a gödörből, de némi bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt három hónapban nem gyorsul a zsugorodás üteme, és havi alapon kisebb bővülést láthatunk.

Augusztusban 1,01 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény, és a felülvizsgált adatok szerint a megelőző két hónapban egyaránt 1,05 százalékkal mérséklődött a gazdasági aktivitás. Az előző hónaphoz, júliushoz képest 0,1 százalékkal növekedett a gazdaság, és a revideált júliusi adat 0,06 százalékos bővülést mutat. A GYIA tíz alindexe közül öt mérsékelte és ugyanennyi növelte a mutatószámot.

Az öt pénzügyi részindex közül három a csökkenés felé húzta a GYIA-t, és kettő a növekedés irányába hatott. A reálkamat csökkenése – a magas infláción keresztül – felfelé húzta az indexet, ahogyan a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének emelkedése is segítette a GYIA-t.

A pénzkínálat reálértékének csökkenése és az Ifo-index romlása negatívan hatott az indexre, valamint a rövid és hosszú kötvények közötti kamatkülönbség növekedése is felfelé húzta a GYIA-t. A reálgazdasági alindexek közül három javította, míg kettő rontotta az indikátort.

A reálkeresetek növekedtek, a fogyasztási hitelek állománya emelkedett, és az ipari termelés volumenének növekedése is pozitívan hatott az indexre. Ugyanakkor a munkakeresés átlagos időtartama több lett, valamint az ipar belföldi értékesítésének volumenindexe is visszaesett, ami ellensúlyozta a többi részindex kedvező hatását.

Erőteljes fordulatot egyelőre nem lehet várni a következő hónapokban a gazdaság teljesítményében, hiszen a beruházások várhatóan továbbra is visszaesnek, a belső kereslet nyomott marad, és a nettó export jó teljesítményében sem bízhatunk, mert legfőbb exportpiacainkon súlyos megszorításokat hajtanak végre, illetve a recessziós euróövezeti környezetben Németország sem tud lendületet venni.

A bizonytalan globális környezet rányomja a bélyegét a magyar gazdaság teljesítményére is, ahol a foglalkoztatást jobbára csak a közmunka lendíti fel, ami a statisztikát szépíti, azonban érdemben nem javítja a növekedési kilátásokat. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa úgy látja, hogy idén a gazdaság kibocsátás csökkenni fog, a növekedés csak jövőre indulhat meg, és a kibocsátás elmaradhat a potenciális szinttől.

Az elmúlt napokban különösen fontossá vált, hogy az EU/IMF-tárgyalások kedvezően alakuljanak, és egyezség szülessen az ősszel folytatódó tárgyalásokon, hiszen az MNB csökkentette az irányadó kamatot. Ha a felek álláspontja nem közeledik a következő hónapokban, akkor a korai kamatvágás visszaüthet, és a megítélés meredek romlásán keresztül a forint leértékelődése, valamint a kötvényhozamok jelentős emelkedése is bekövetkezhet.