A hét első része a svájci frank tempós gyengüléséről szólt: a UBS bejelentése, mely szerint extra díjat vet ki bizonyos frankbetétekre, illetve a megjelent gyenge makrogazdasági adatok csökkentették az alpesi deviza vonzerejét.

Az EUR/CHF keresztárfolyam – amely nem oly régen még a paritással kacérkodott – megközelítette az 1,20-as szintet-írták a CIB elemzői. Itt azonban megtorpant, majd a gyengülést újra erősödés váltotta: a kurzus mára az 1,10-es szintre süllyedt, miután a piac megértette a gazdasági miniszter korábbi nyilatkozatát: Svájc nem tud harcolni a frank erősödése ellen, együtt kell éljenek erős devizájukkal.

Közben a svájci gazdaság a várakozásoknak megfelelően 0,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévi 0,6 százalék után. Ilyen alacsony gazdasági teljesítményt 2009 óta nem mértek. A svájci export az első negyedévi 3,4 százalékos növekedés után 1,3 százalékos hanyatlást mutatott, és a beruházások is visszaestek. Nem meglepőek az adatok, hiszen a frank erősödése nagymértékben rontotta a növekedési kilátásokat, amelyre már a jegybank is felhívta a figyelmet, a fogyasztói és üzleti bizalom a várakozásoknál nagyobb mértékben csökkentek az elmúlt néhány hónapban, de a lassulásért leginkább a romló világgazdasági kilátások, illetve az európai és amerikai adósságválságtól való félelem, a svájci frankba történő menekülés a felelősek elsősorban. A jegybank legközelebb szeptember 15-én tartja kamatdöntő ülését. Egyes elemzői vélemények szerint, amennyiben a jelenlegi ütemben esne tovább az export az előttünk álló negyedévekben, úgy statisztikai értelemben véve, könnyen recesszióba fordulhatna a svájci gazdaság, azaz eljöhetne 2 olyan negyedév, amikor negatív negyedéves GDP-mutatót kalkulálnak-írták a Quaestor elemzői. Londoni elemzők szerint drámai exportlassulásra és ennek következtében igen gyenge gazdasági növekedésre kell felkészülnie Svájcnak az erős frank miatt. A Capital Economics szerint kétséges, hogy a jegybank hosszú ideig féken tudja tartani a frankot.

OrientPress Hírügynökség