Csütörtökön folytatódnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) között a jövő évi közétkeztetési reformmal kapcsolatos tárgyalások. A szakmai szervezet álláspontja szerint a minisztérium nem volt minden szükséges információ birtokában a rendelettervezet megalkotása előtt, ezért közzétették részletes számításaikat. Az MKSZ 10 pontos javaslatcsomagot is kidolgozott, mellyel a szakmai szervezet véleménye szerint megelőzhető a menzadíjak drasztikus emelkedése.

A XVIII. kerület óvodáiban ma bruttó 316 Ft-ot, Nagykanizsán 386 Ft-ot, Balmazújvárosban 401 Ft-ot kell fizetni a napi háromszori étkezésért. Magyarország egészére jellemző, hogy településenként, Budapesten kerületenként eltér az ebédpénz összege. Az MKSZ számításai szerint amennyiben a szabályozás jelen formájában lép hatályba, a szülők által a napi háromszori étkezésért fizetett normaköltség január 1-jétől a bölcsődékben 565, az óvodákban 660, az iskolákban pedig 663 forintra emelkedne átlagosan. Vagyis a XVIII. kerületi óvodáiban több mint kétszeresére emelkedne a térítési díj, a Nagykanizsa intézményben 71 százalékkal, míg a Balmazújvárosi oviban 64 százalékkal nőne a szülők által fizetendő térítés, miközben a minisztérium állásfoglalása szerint a díjemelkedés nem haladná meg az infláció mértékét.

A szövetség szerint a két számítási eredmény közötti különbség abból adódik, hogy a szaktárca számára a szükséges háttéranyagokat elkészítő OÉTI és ÁNTSZ nem végzett alapos munkát: mindössze egy korcsoportban vizsgálták a lehetséges következményeket. Az MKSZ ezért kidolgozta 10 pontos javaslatcsomagját, amelyek a bölcsődei, óvodai, általános- és középiskolai közétkeztetés sajátosságait is figyelembe veszik. Dr. Tettinger Antal elnök szerint erre már csak azért is szükség van, mert ma Magyarországon közel 978 ezer gyermek részesül közétkeztetésben, közülük mintegy 600 ezernek részben, vagy teljes egészében a helyi önkormányzat vagy az állam téríti az étkezési díját. A változtatás tehát a szülőkre és az államra is komoly terheket róna.

A szövetség szerint a közétkeztetés magas színvonalát egy kötelezően alkalmazandó hatósági norma, azaz egységár bevezetésével, a rendelettervezet egyes pontjainak finomításával, illetve az új szabályozás fokozatos bevezetésével lehetne inkább garantálni. A közétkeztető szakemberek például javasolják, hogy a napi kalciumbevitelt ne csak tejtermékből lehessen fedezni a menzákon, hanem zöldségfélékből is. Továbbá véleményük szerint az előírásokat úgy kell megállapítani, hogy azzal a tradicionális magyar konyha ételei még adhatók legyenek a menzákon, ne kelljen a gyerekeknek a rántott húsról, túrógombócról, székelykáposztáról lemondaniuk. Ezek a javaslatok mind azt a célt szolgálják, hogy az alapanyagok változatosak, ízletesek legyenek, a gyerekek meg is egyék az azokból készült ételeket, beszerzésük mégse rójon irreális terhet a szülőkre, szolgáltatókra, és nem utolsó sorban az államra.

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége most csütörtökön terjeszti be javaslatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére.