Az adatok szerint 9,10 százalékos volt a szavazási kedv vidéken, a városokban pedig 9,01 százalék. Ez utóbbi adat azért szokatlan, mert az előző romániai választásokon a városokban rendszerint sokkal kisebb volt a részvétel a vidékhez képest.
A Románia déli és keleti részén lévő megyékben magas a szavazási kedv: Vrancea (15,28 százalék), Mehedinti (14,41 százalék), Teleorman (13,82 százalék), Braila (12,60 százalék), Olt (12,28 százalék) megyékben járultak a legtöbben az urnák elé.
Reggel tíz óráig a legkevesebben a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében szavaztak, ahol a lakosságnak 1,72 százaléka, illetve 3,94 százaléka voksolt. A jelentős magyar lakossággal rendelkező többi erdélyi megyében is általában alacsonyabb a szavazási hajlandóság, Szatmár megyében a választók 4,27 százaléka, Szilágy megyében 5,27 százaléka, Kolozs megyében 5,63 százaléka, Bihar megyében 5,90 százaléka, Maros megyében 6,37 százaléka élt szavazati jogával.
A vasárnapi népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok fele plusz egy fő megjelenik az urnák előtt.
Az elmúlt nyolc évben a Romániában rendezett nyolc országos választáson - amelybe a Basescu leváltásáról szóló 2007-es referendum is beleértendő - három alkalommal jegyeztek 50 százaléknál magasabb részvételt. A 2004-es általános parlamenti választáson 58,51 százalék volt a részvétel, a 2009-es államelnök-választás első és második fordulójában a választók 54,37, illetve 56,99 százaléka voksolt, az idei júniusi helyhatósági választásokon pedig 56,39 százalékos részvételt jegyeztek.
A tíz órai adat meghaladja a júniusi helyhatósági választásokon regisztrált részvételt, amikor a választók 8,99 százaléka élt szavazati jogával tíz óráig, a 2009-es elnökválasztás két fordulójában pedig 6,17 és 7,52 százalékos részvételt jegyeztek ugyaneddig az időpontig.