A versenyzők eltérően reagálnak a megváltozott környezetre: van, aki leblokkol, míg mások erőt merítenek a felhajtásból. Mi zajlik le ilyenkor a fejükben? Hogyan reagálnak a felfokozott stresszhelyzetre? Milyen hatással jár egy győzelem vagy egy sérülés? - a Rádió Orient műsorában Kovács Kriszta sportpszichológus avatott be az élsportolók gondolataiba.

A sportpszichológia Magyarországon a 60-as évektől van jelen. A szakma elfogadottsága azonban csak majd két évtizeddel később erősödött meg. Azóta egyre jobban elterjedt, sportszakpszichológiai képzések is indultak. A Rádió Orient műsorában Kovács Kriszta elmondta, a sportpszichológusok itthon többnyire a klasszikus olimpiai sportágak versenyzőivel, úszókkal, vívókkal és kajakosokkal dolgoznak. Hozzátette, a szakmára nemzetközi viszonylatban is szükség van.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a sportpszichológus kiválasztásának fontosságát emelte ki. „A sportolónak személyiségéhez és igényeihez illő szakembert kell találnia” – hangsúlyozta. A szakember legfőbb feladata a versenyre való felkészítés. „A sportolóknak célszerű a nagyobb világversenyek előtt legalább 2-3 hónappal sportpszichológushoz fordulni. A hosszan tartó eredményhez komolyabb munka szükséges, 2-3 hét alatt csak tűzoltást lehet végezni” – tette hozzá.

A Rádió Orient vendége elmondta, a sportolókkal először minden sportpszichológiai tesztet kitöltenek, a koncentráció és a figyelem szempontjából vizsgálják őket. „A közös munka problémaorientált. Amennyiben szomatikus szorongás áll fenn, relaxálni tanítjuk a versenyzőket. Megmutatjuk, hogyan lazíthatják el testüket. Kognitív szorongás esetén az összes félelmet végigvesszük, mentális forgatókönyveket készítünk” – beszélt a technikákról Kovács Kriszta.

Az olimpia teljesen eltér a többi világversenytől, a sportolókat sokkal több vizuális és akusztikus inger éri. A versenyzők eltérően reagálnak a megváltozott környezetre: van, aki leblokkol, míg mások erőt merítenek a felhajtásból. Hosszabb távú versenyszámok esetén Kovács Kriszta a mentális tréning fontosságát emelte ki. „A megtett utat minél jobban fel kell építeni. A holtpont esetére pedig tudatosítani kell a megfelelő viselkedést. Ez eltérő módszerekkel történhet: a figyelem kitágítása, az ellenfelek figyelése, de a szorzótábla vagy egy vers felmondása is segíthet” – emelte ki a sportpszichológus.

A sportolókat a sérülések kezelésére is fel kell készíteni – hangsúlyozta a vendég. A világversenyek előtt lesérült sportolókkal komolyabban kell foglalkozni, hiszen ők úgy érezhetik, hogy a siker kapujából léptek vissza. Az események feldolgozása azonban egyéntől és esettől függ - tette hozzá.

Minden sportoló álma az aranyérem, saját határainak kitágítása. Azonban van, akinek ez 10-20 év kemény munka után sem sikerül. Kovács Kriszta az ezüstérem-sorozat mögött mentális indokokat lát. „Az első és a második hely között sokszor mentális különbségek lehetnek. Ha valaki nem jut tovább az ezüstnél, valaminek kell lennie a háttérbe” – mondta. Azonban a győzelem kezelése sem egyszerű. Az aranyérem után új célt kell kitűzni. A belső motiváció keresése mellett a hirtelen jött hírnévvel és az ellenfelek vetélkedésével is meg kell küzdeni – zárta szavait a szakember.