A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet, ám abban az évben erős volt az El Nino-hatás.

A Copernicus kutatóinak mérései szerint 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.

"Július hónap általában a legmelegebb hónap világszerte, ám a mi adataink szerint az eddigi legmelegebb hőmérsékleteket mérték 2019 júliusában" - közölte Jean-Noël Thépaut, az intézet igazgatója hétfőn.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódásának és hőmérsékletek növekedésének hatásai miatt a rekordok folyamatosan dőlnek meg - tette hozzá.

Kutatók már kimutatták, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén.

A szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentése szerint "a 2019. júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének".

A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé.